RY rozetta nyúlásmérő bélyeg síkbeli feszültségi állapot vizsgálatára, ha a főnyúlások iránya ismeretlen
Az RY sorozatú nyúlásmérő bélyeg 3 bélyegrácsa egymással 0°/45°/90°-os (RY1, RY3, RY8, RY9, RY10 típusoknál) vagy 0°/60°/120°-os (RY4, RY7 típusoknál) szöget zár be. Tipikus alkalmazási területe azok a mérések, melyeknél a síkbeli feszültségi állapotban a főnyúlások iránya ismeretlen.
A változatai számtalan különböző geometriai kialakítást, bélyegrács méretet, különböző anyagtípushoz elérhető hőmérsékleti önkompenzációt kínálnak:
- Ferrites acél (10,8 ppm/K; 6,0 ppm/°F); rendelési kódban: 1
- Alumínium (23 ppm/K; 12,8 ppm/°F); rendelési kódban: 3
- Ausztenites acél (16 ppm/K; 8,9 ppm/°F); rendelési kódban: 5
- Szilikát / kompozit (0,5 ppm/K; 0,3 ppm/°F); rendelési kódban: 6
- Titán és lemezgrafitos öntöttvas (szürkeöntvény) (9 ppm/K; 5,0 ppm/°F); rendelési kódban: 7
- Műanyag (65 ppm/K; 36,1 ppm/°F); rendelési kódban: 8
- Molibdén (5,4 ppm/K; 3,0 ppm/°F); rendelési kódban: 9
A rendelési kódban helyettesítse az „x” karaktert az adott anyagnak megfelelővel. Azok a változatok, melyeknél ez a szimbólum látható: #, csak alumíniumra, ferrites és ausztenites acélhoz rendelkezik hőmérsékletre önkompenzáló variánssal.
Változatok
- RY1: négyzet alakú bélyeg, kivezető huzallal (0°/45°/90°)
- RY3: kerek alakú bélyeg, forrasztó terminállal (0°/45°/90°)
- RY4: négyzet alakú bélyeg, forrasztó terminállal (0°/60°/120°)
- RY7: kerek alakú bélyeg, forrasztó terminállal (0°/60°/120°)
- RY8: téglalap alakú bélyeg, forrasztó terminállal (0°/45°/90°)
- RY9: egymásra helyezett bélyegrácsok, kivezető huzallal (0°/45°/90°)
- RY10: téglalap alakú bélyeg, forrasztó terminál integrált feszültségmentesítővel (0°/45°/90°)
Rozetta számítások: főfeszültségek meghatározása
A rozetta 3 bélyegrácsát betűkkel szokás jelölni: a, b és c. Ebből a 3 nyúlás εa, εb és εc melyeket a rozettával mérni tudunk. A 0°/45°/90°-os rozetta esetén a főfeszültségek σ1 és σ2 az alábbi képlettel számolhatók:
0°/60°/120°-os rozetta esetén:
A főirányok meghatározhatók az alábbi képletekkel. Először kiszámítjuk a ψ kiegészítő szög tangensét. Ez a 0°/45°/90°-os rozetta esetén:
0°/60°/120°-os rozetta esetén:
Megjegyzés: A tangens a derékszögű háromszög szöggel szemben fekvő befogójának (Z számláló) és a szög melletti befogójának (N nevező) aránya.
A tangens ezen kétértelműsége szükségessé teszi a számláló (Z) és a nevező (N) előjeleinek meghatározását, mielőtt elvégezné fent említett két hányados végső számítását. Fontos meghatározni az előjeleket, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, melyik negyedben található a ψ szög. Először határozzuk meg a közrefogott szög ψ értékét a tangensből:
Ezek után már meg tudjuk határozni φ szög értékét az alábbi egyenletek segítségével, figyelembe véve a számláló (Z) és nevező (N) előjelét:
Az így kapott φ szög a bélyegrács referencia tengelyétől kiindulva a matematikailag pozitív irányba (az óramutató járásával ellentétes irányba) eső szög. A bélyegrács tengelye a φ szög egyik szára. A másik szára jelenti az első főirányt. Ez az irány az első főfeszültség, σ1 iránya (azonos az első főnyúlás, ε1 irányával). A háromszög csúcsa a bélyegrácsok tengelyének metszéspontja. A második főirányt (a második főfeszültség, σ2 irányát, és egyben a második főnyúlás, ε2 irányát) a φ + 90 ° szög jelenti.
